Üzleti Informatika, Excel, PASW, SAS, Sybase

Üzleti Informatika, Excel, PASW, SAS, Sybase
Farkas Károly, Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar
farkas.karoly@nik.uni-obuda.hu
Abstract
Nowadays the Business Intelligence is one of the most popular notions. The software
from this scope becomes more and more general and universal. In this presentation I
shall show an example made with SAS Enterprise Guide, and will note some
similarities to Excel, PASW and Sybase Power Designer.
Keywords: Business Intelligence, SAS, convergence
Előadáskivonat
A gazdaságinformatikának napjainkban valószínűleg méltán kiemelt fogalma az üzleti
intelligencia. A gazdasági folyamatok segítésére szolgáló szoftverek, az üzleti intelligencia
szerszámai egyre általánosabbak, egyre univerzálisabbak. Az előadásomban egy
nemzetgazdasági példa „frissensült”-ként való kidolgozása során mutatok be néhány
hasonlóságot, a PASW Statistic, a SAS Enterprise Guide, és a Sybase Power Designer
termékek között, példázva, hogy ezen eszközök használatához csupán ECDL szintű informatikai
műveltség szükséges, és az eredményes felhasználáshoz nem csak nélkülözhetetlen,
de továbbra is a fontosabb az emberi intelligencia, a helyes ítéletalkotás.
Kulcsszavak: üzleti intelligencia, SAS, konvergencia
1. Bevezető
Az informatika felhasználása, fejlesztése terén a gazdaságinformatika az egyik jelentős
terület. A cégek, vállalatok eredményes irányításához az informatika használata ma már
nélkülözhetetlen. A döntéstámogató, - a vállalati információs, - a vezetői információs -
rendszer, az üzleti intelligencia fogalmak, és az ezeknek megfelelő számítógépes szoftver
csomagok igen jelentősen átfedik egymást. A szinte szinonimákként kezelhető fenti
megnevezések közül napjainkban az üzleti intelligencia a legfrekventáltabb. A különböző
cégek – Microsoft, IBM, SAS, Sybase - programcsomagjai között – Excel, PASW
Statistic és PASW Clementine (SPSS Modeller), SAS Enterprise Guide, Sybase Power
Designer - erős konvergencia tapasztalható. A megjelenő újdonságok hamar elterjednek,
mint az ibolyák, amelyek egyszerre nyílnak ki a hegyoldalon, ha eljön az idejük (amint
fogalmazott Bolyai János). A fejlesztések egyik célja, hogy a felhasználótól minél kevesebb
speciális informatikai ismeretet kívánjon meg a program használata. E szoftverek
használatához tehát programozni, jelen esetben programot írni nem kell. Csak algoritmizáló
készség, logikus gondolkodás, szakmai ismeretek, és az adott szoftver használatában
jártasság szükséges. Jelen esetben a „programozás”, mint számítógép-használat,
valamilyen információ kinyerése, analizálás, döntés-előkészítés. Ez egyre inkább párbeszédes
üzemmódban, „csak” a folyamatábra megalkotásával, kérdések megfogalmazásával,
az elkészült modell futtatásával történhet.
2. Egy példa.
A példát a SAS Enterprise Guide-ban dolgozom ki. A SAS Institute Hungary honlapja
[1] kezdő oldalán ezt írja: „A SAS az üzleti intelligencia és korszerű elemző alkalmazások
piacvezető szállítója, …”
Két táblázat adataiból, két változó évről-évre történő alakulását vizsgáljuk, s ebből következtetést
vonunk le. Vizsgáljuk meg, hogy a közelmúlt egyik intervallumában, hazánkban
hogyan alakult a gazdasági növekedés és a végső fogyasztás.
Az adatokat a KSH honlapjáról vegyük. Igen figyelemre méltó munkáról, a társadalmi
haladás mutatószámrendszerről számol be a KSH honlapja [2] jelen dolgozat írásakor a
kezdőlap hírei között a harmadikban. Korábban ezt közölték:
„ A KSH a széles körű szakmai és tudományos egyeztetést követően kialakította a Társadalmi
haladás mutatószámrendszerének tervezetét. ! 2009.03.19. ”
Íme nemzeti szinten is, a vezetői információs rendszerek terén használatos mutatószámrendszerekhez
(például: Balance Scorecard, Du Pont piramis, ZVEI index stb.) hasonló,
adatbázis-rendszer kidolgozása, és használata látható. A THM (társadalmi haladás mutatószámrendszer)
kialakításáról továbbá ezt közli a KSH tájékoztatása:
„ A társadalmi haladás mutatószámrendszerének kimunkálása nem elszigetelt kísérlet a
bennünket körülvevő világ folyamatainak leírására, hanem része az OECD által 2007-
ben életre hívott közös útkeresésnek (Global Project). Azt reméljük, hogy általa olyan
eszköz kerülhet a kezünkbe, amely segíteni tud a politikai, gazdasági és az egyéni döntéshozatalban
is.”
A THM gyakorlatilag rendszerbe szedett, táblázatokba foglalt statisztikai adatok hazánkról.
A táblázatok tartalomjegyzékében 66 címet találunk, három főcsoportba sorolva.
Számomra igen szimpatikus, s talán már mindenki számára természetes, hogy a haladás
mutatószámai között a gazdasági adatok mellett, megtalálhatók a társadalomra, és
a környezetvédelemre vonatkozó mutatók is. Ezt láthatjuk például a HDI Human
Development Index esetén is. (A 2009 október 5-i adatok alapján „Magyarország
0,879-es HDI értékével 5 helyet rontva, 43. a listán.” [3])
Példánkban a THM rendszerből kiemelt két mutatónak az évek függvényében történő
alakulását vizsgáljuk.
2.1. Az adatokat készítsük elő feldolgozásra:
• Vegyük a KSH honlapról, a THM rendszer, első táblázat (1.1.1.) első két sorát:
Mutató/dimenzió 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
1.1.1.1. A bruttó hazai termék (GDP) értéke, folyó áron, millió Ft 13531831 15272621 17148410
18914890 20695365 21997374 23785244 25419164
• Vegyük a második táblázat (1.1.2.) első két sorát:
Mutató/dimenzió 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
1.1.2.1. A végső fogyasztás aránya a GDP százalékában, % 73,2 74,4 76,4 78,7 76,9
77,5 76,4 74,8
• Importáljuk a két text fájlt a Guide programba, (menüpontok kiválasztásával: File
\ Adatok Importálása)
A „Projekt tervező” ablakban az eddigi munkánk folyamatábráját látjuk. (A 2. ábra kezdetibb
állapota.) A folyamat diagramban valamelyik sor első ikonjára kattintva a text
fájlt, a másodikra az importálás node-ot (párbeszédpanelt), a harmadikra a SAS formátumú
táblázatot nézhetjük meg. A baloldali „Projekt Explorer” ablakban az eddigi munkánk
naplózását láthatjuk.
Ez a folyamatábra munkánk jelentős segítője. Ha munkánkat a hagyományos Excelben
vagy az SPPS-ben készítenénk, ezt a munkaterv megjelenítést, ezt a vizuális modellt
nélkülöznénk. Hasonló folyamatábrát hozhatnánk létre a Clementine vagy a Sybase
Power Designer programokkal is.
2.2. Egyesítsük a két táblát, majd az új táblát bővítsük egy új oszloppal:
a rendelkezésünkre álló GDP összege, és a fogyasztás a GDP százalékában változókból
számítsuk ki a fogyasztás értékét:
• Elvégezzük a két tábla sor-oszlop transzformációját.
• Egyesítjük a két táblát.
• A fogyasztás értékét új táblázat új oszlopába számoltatjuk ki. A kiszámolás algoritmusának
beírását kifejezés-szerkesztő programelem segíti.
A kapott tábla kezdete:
2000 13531831 73.2 9905300.292
2001 15272621 74.4 11362830.024
2002 17148410 76.4 13101385.24
2003 18914890 78.7 14886018.43
2.3. Ábrázoljuk diagramban az évek függvényében a GDP és a fogyasztás (második
és negyedik oszlop) értékeit.
Az ábrázolás az Excelben megszokott diagramvarázsló segítségével (is) történhet.
1. ábra. A kapott diagram
A „Projekt tervező” nézetben pedig láthatjuk a teljes folyamatábrát:
2. ábra. A teljes folyamat
A vezetői információs rendszerek, a BI oktatása során lényegesnek is tartjuk hangsúlyozni,
az eredmények értelmezésének fontosságát. Jelen diagramon egy gyakori hibát
láthatunk, a függőleges tengelyek beosztása nem nullától indul, a diagram így torzítja a
függvényértékek egymáshoz viszonyított arányát.
Megoldás: a tengelyeken jelöltessük a zérus értéket is. Ezt elvégezhetjük a folyamatábrában
a „Vonaldiagram” párbeszéd ikonra kattintással kezdve. (A módosított diagramba
címkéket is írtunk.) Az így kapott diagramot, ha tetszik, természetesen külön is menthetjük
JPEG formátumú képként. (Jobb klikk)
3. ábra. A módosított diagram
• Pontosabban jellemezhetjük a két görbe alakulását, ha annak matematikai jellemzőit
számoljuk, s azokat adjuk meg. Például a két függvénygörbét lineáris
trendvonallal közelítjük, s megadjuk ezen egyenesek paramétereit. Vagy a két
változó viszonyának jellemzésére szolgál a korrelációs együttható értéke is. A
statisztikai elemzések elvégzésére mi szívesen használjuk az SPSS új változatát
a PASW Statistic programot. Az Enterprise használatánál maradva a két változó
korrelációját (együttjárását) menüpontból választva számolhatjuk: Elemez \
Többváltozók \ Korrelációk \ Elemzés változóhoz áthúzom a két változót (GDP
és Fogyasztás) Eredmény:
4. ábra. A számítás eredményeinek megjelenése
Láthatjuk, hogy a két változó – amint várható volt – erősen korrelál.
A példa folytatásaként a folyamat bármely műveletelemében végezhetnénk módosítást
(pl. további évekre beírni az adatokat), s a futtatás után kaphatnánk a kiterjesztett intervallumra
értékelést. Sőt a Guide-ban megvalósítható az adatok programozott, ütemezett,
automatikus frissítése, és így naprakész adatfeldolgozások megjelenítése.
3. A folyamatábrák és a programfuttatás
Az Enterprise Guide (a Clementine, a Power Designer) a háttérben mindenkor használja
a saját programnyelvét, a SAS-Base-t (az SPSS, a Sybase) programot. A Guide, és a
többi vizsgált hasonló eszköz, miközben grafikus ablakban dolgozunk, a héttérben létrehozza
a program protokollt. A kód megtekinthető: a „Projekt Explorer” ablakban az
„Utoljára feladott kód” –ra kattintva megjeleníthető a program kód. Ezt a kódot aztán
tárolhatjuk, módosíthatjuk, újabb programok írásakor felhasználhatjuk. A példánk korreláció
számítására szolgáló programkód például így néz ki:
PROC CORR DATA=WORK.SORTTempTableSorted
PEARSON
VARDEF=DF
;
VAR "1.1.1.1. A bruttó hazai termék ("n Calculation1;
RUN;
Ezt a SAS programot, szteppet meg is írhattuk volna a SAS-Base modullal, a kódszerkesztővel.
A korszerű programcsomagok megadják a lehetőséget, hogy a háttérben zajló
műveletekbe betekinthessünk, és az alapértelmezéstől eltérő módokat állítsunk be a
program futásához.
4. Következtetés
A kapott diagram szemlélése, értelmezése munkánk döntő része. A program csak segített
a következtetés levonásához, a vélemény kialakításához, csak előkészítette ezt. Most
következik az ember.
Jelen példában a végső következtetés levonásához (jobban éltünk-e a vizsgált periódus
végén, mint elején) ne feledjük el, hogy bár mindkét mennyiség időbeli alakulásának
görbéje emelkedő, a kiindulási adathoz ez az információ volt rendelve: 1.1.1.1. A bruttó
hazai termék (GDP) értéke, folyó áron, millió Ft. ! Minősítéshez, döntéshez további adatelemzés
szükséges!
5. Összegzés
A Guide használatával szemléltettük, hogy a mindennapi gyakorlatban a programozás
egyre inkább a program szerkezet, a folyamatrendszer megalkotását jelenti, s annak
megfogalmazása, megírása – jelen esetben SAS programnyelven – már automatikusan,
a Guide programmal történik.
Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai karán korábban a SAS (választható)
tantárgyban először a SAS-Base programozást oktattuk, s utána ismerkedtünk a Guide
modullal. Ez utóbbi tanításában jelentős segítség egy új kiadvány (Jánossa 2010). Jelenleg
úgy látjuk, didaktikai szempontból célszerűbb a fordított sorrend. Ennek indoklására,
Pólya azon tanácsa jut eszünkbe, mely szerint indulj ki az egészből. A Guide segítségével
a projekt vázát tervezzük meg, könnyen ábrázolható formában. Ez „bemutatható”
a gépnek, a programkód automatikus legenerálása után futtatható. A Guide párbeszédekkel
igyekszik a kívánságainkhoz igazodva megoldani a feladatot. Amennyiben
olyan részletekben is kívánunk eltérni az alapértelmezéstől, amit a párbeszéd-panelek
használatakor nem tudnánk beállítani, avagy erre készülve meg kívánunk ismerkedni a
SAS programnyelvvel, módunkban áll a programozás hagyományosabb, programkód
író változatát használni. Ehhez szükséges (csak) a SAS programnyelv szintaktikájának
és szemantikájának ismerete.
6. Hivatkozás:
[1] http://www.sas.com/offices/europe/hungary/ Letöltés 2009-12-06
[2] http://portal.ksh.hu Letöltés 2009-12-06
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_fejletts%C3%A9gi_index Letöltés 2009-12-06
7. Irodalomjegyzék:
Farkas Károly: SAS programozás, BMF NIK, Budapest, 2010
http://nik.bmf.hu/Farkas/SAS/ A jegyzet fejlesztése, a fájl frissítése folyamatos.
Jánosa András: Üzleti intelligencia alkalmazások, ComputerBooks, Budapest, 2010