Üzleti Informatika, Excel, PASW, SAS, Sybase

Cím	Üzleti Informatika, Excel, PASW, SAS, Sybase
Közlemény típusa	Conference Proceedings
Kiadás éve	2010
Szerzők	Farkas, K.
Konferencia neve	7. Országos Gazdaságinformatikai Konferencia
ISBN-szám	978-963-642-366-7
Teljes szöveg	Üzleti Informatika, Excel, PASW, SAS, Sybase Farkas Károly, Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar farkas.karoly@nik.uni-obuda.hu Abstract Nowadays the Business Intelligence is one of the most popular notions. The software from this scope becomes more and more general and universal. In this presentation I shall show an example made with SAS Enterprise Guide, and will note some similarities to Excel, PASW and Sybase Power Designer. Keywords: Business Intelligence, SAS, convergence Előadáskivonat A gazdaságinformatikának napjainkban valószínűleg méltán kiemelt fogalma az üzleti intelligencia. A gazdasági folyamatok segítésére szolgáló szoftverek, az üzleti intelligencia szerszámai egyre általánosabbak, egyre univerzálisabbak. Az előadásomban egy nemzetgazdasági példa „frissensült”-ként való kidolgozása során mutatok be néhány hasonlóságot, a PASW Statistic, a SAS Enterprise Guide, és a Sybase Power Designer termékek között, példázva, hogy ezen eszközök használatához csupán ECDL szintű informatikai műveltség szükséges, és az eredményes felhasználáshoz nem csak nélkülözhetetlen, de továbbra is a fontosabb az emberi intelligencia, a helyes ítéletalkotás. Kulcsszavak: üzleti intelligencia, SAS, konvergencia 1. Bevezető Az informatika felhasználása, fejlesztése terén a gazdaságinformatika az egyik jelentős terület. A cégek, vállalatok eredményes irányításához az informatika használata ma már nélkülözhetetlen. A döntéstámogató, - a vállalati információs, - a vezetői információs - rendszer, az üzleti intelligencia fogalmak, és az ezeknek megfelelő számítógépes szoftver csomagok igen jelentősen átfedik egymást. A szinte szinonimákként kezelhető fenti megnevezések közül napjainkban az üzleti intelligencia a legfrekventáltabb. A különböző cégek – Microsoft, IBM, SAS, Sybase - programcsomagjai között – Excel, PASW Statistic és PASW Clementine (SPSS Modeller), SAS Enterprise Guide, Sybase Power Designer - erős konvergencia tapasztalható. A megjelenő újdonságok hamar elterjednek, mint az ibolyák, amelyek egyszerre nyílnak ki a hegyoldalon, ha eljön az idejük (amint fogalmazott Bolyai János). A fejlesztések egyik célja, hogy a felhasználótól minél kevesebb speciális informatikai ismeretet kívánjon meg a program használata. E szoftverek használatához tehát programozni, jelen esetben programot írni nem kell. Csak algoritmizáló készség, logikus gondolkodás, szakmai ismeretek, és az adott szoftver használatában jártasság szükséges. Jelen esetben a „programozás”, mint számítógép-használat, valamilyen információ kinyerése, analizálás, döntés-előkészítés. Ez egyre inkább párbeszédes üzemmódban, „csak” a folyamatábra megalkotásával, kérdések megfogalmazásával, az elkészült modell futtatásával történhet. 2. Egy példa. A példát a SAS Enterprise Guide-ban dolgozom ki. A SAS Institute Hungary honlapja [1] kezdő oldalán ezt írja: „A SAS az üzleti intelligencia és korszerű elemző alkalmazások piacvezető szállítója, …” Két táblázat adataiból, két változó évről-évre történő alakulását vizsgáljuk, s ebből következtetést vonunk le. Vizsgáljuk meg, hogy a közelmúlt egyik intervallumában, hazánkban hogyan alakult a gazdasági növekedés és a végső fogyasztás. Az adatokat a KSH honlapjáról vegyük. Igen figyelemre méltó munkáról, a társadalmi haladás mutatószámrendszerről számol be a KSH honlapja [2] jelen dolgozat írásakor a kezdőlap hírei között a harmadikban. Korábban ezt közölték: „ A KSH a széles körű szakmai és tudományos egyeztetést követően kialakította a Társadalmi haladás mutatószámrendszerének tervezetét. ! 2009.03.19. ” Íme nemzeti szinten is, a vezetői információs rendszerek terén használatos mutatószámrendszerekhez (például: Balance Scorecard, Du Pont piramis, ZVEI index stb.) hasonló, adatbázis-rendszer kidolgozása, és használata látható. A THM (társadalmi haladás mutatószámrendszer) kialakításáról továbbá ezt közli a KSH tájékoztatása: „ A társadalmi haladás mutatószámrendszerének kimunkálása nem elszigetelt kísérlet a bennünket körülvevő világ folyamatainak leírására, hanem része az OECD által 2007- ben életre hívott közös útkeresésnek (Global Project). Azt reméljük, hogy általa olyan eszköz kerülhet a kezünkbe, amely segíteni tud a politikai, gazdasági és az egyéni döntéshozatalban is.” A THM gyakorlatilag rendszerbe szedett, táblázatokba foglalt statisztikai adatok hazánkról. A táblázatok tartalomjegyzékében 66 címet találunk, három főcsoportba sorolva. Számomra igen szimpatikus, s talán már mindenki számára természetes, hogy a haladás mutatószámai között a gazdasági adatok mellett, megtalálhatók a társadalomra, és a környezetvédelemre vonatkozó mutatók is. Ezt láthatjuk például a HDI Human Development Index esetén is. (A 2009 október 5-i adatok alapján „Magyarország 0,879-es HDI értékével 5 helyet rontva, 43. a listán.” [3]) Példánkban a THM rendszerből kiemelt két mutatónak az évek függvényében történő alakulását vizsgáljuk. 2.1. Az adatokat készítsük elő feldolgozásra: • Vegyük a KSH honlapról, a THM rendszer, első táblázat (1.1.1.) első két sorát: Mutató/dimenzió 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 1.1.1.1. A bruttó hazai termék (GDP) értéke, folyó áron, millió Ft 13531831 15272621 17148410 18914890 20695365 21997374 23785244 25419164 • Vegyük a második táblázat (1.1.2.) első két sorát: Mutató/dimenzió 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 1.1.2.1. A végső fogyasztás aránya a GDP százalékában, % 73,2 74,4 76,4 78,7 76,9 77,5 76,4 74,8 • Importáljuk a két text fájlt a Guide programba, (menüpontok kiválasztásával: File \ Adatok Importálása) A „Projekt tervező” ablakban az eddigi munkánk folyamatábráját látjuk. (A 2. ábra kezdetibb állapota.) A folyamat diagramban valamelyik sor első ikonjára kattintva a text fájlt, a másodikra az importálás node-ot (párbeszédpanelt), a harmadikra a SAS formátumú táblázatot nézhetjük meg. A baloldali „Projekt Explorer” ablakban az eddigi munkánk naplózását láthatjuk. Ez a folyamatábra munkánk jelentős segítője. Ha munkánkat a hagyományos Excelben vagy az SPPS-ben készítenénk, ezt a munkaterv megjelenítést, ezt a vizuális modellt nélkülöznénk. Hasonló folyamatábrát hozhatnánk létre a Clementine vagy a Sybase Power Designer programokkal is. 2.2. Egyesítsük a két táblát, majd az új táblát bővítsük egy új oszloppal: a rendelkezésünkre álló GDP összege, és a fogyasztás a GDP százalékában változókból számítsuk ki a fogyasztás értékét: • Elvégezzük a két tábla sor-oszlop transzformációját. • Egyesítjük a két táblát. • A fogyasztás értékét új táblázat új oszlopába számoltatjuk ki. A kiszámolás algoritmusának beírását kifejezés-szerkesztő programelem segíti. A kapott tábla kezdete: 2000 13531831 73.2 9905300.292 2001 15272621 74.4 11362830.024 2002 17148410 76.4 13101385.24 2003 18914890 78.7 14886018.43 2.3. Ábrázoljuk diagramban az évek függvényében a GDP és a fogyasztás (második és negyedik oszlop) értékeit. Az ábrázolás az Excelben megszokott diagramvarázsló segítségével (is) történhet. 1. ábra. A kapott diagram A „Projekt tervező” nézetben pedig láthatjuk a teljes folyamatábrát: 2. ábra. A teljes folyamat A vezetői információs rendszerek, a BI oktatása során lényegesnek is tartjuk hangsúlyozni, az eredmények értelmezésének fontosságát. Jelen diagramon egy gyakori hibát láthatunk, a függőleges tengelyek beosztása nem nullától indul, a diagram így torzítja a függvényértékek egymáshoz viszonyított arányát. Megoldás: a tengelyeken jelöltessük a zérus értéket is. Ezt elvégezhetjük a folyamatábrában a „Vonaldiagram” párbeszéd ikonra kattintással kezdve. (A módosított diagramba címkéket is írtunk.) Az így kapott diagramot, ha tetszik, természetesen külön is menthetjük JPEG formátumú képként. (Jobb klikk) 3. ábra. A módosított diagram • Pontosabban jellemezhetjük a két görbe alakulását, ha annak matematikai jellemzőit számoljuk, s azokat adjuk meg. Például a két függvénygörbét lineáris trendvonallal közelítjük, s megadjuk ezen egyenesek paramétereit. Vagy a két változó viszonyának jellemzésére szolgál a korrelációs együttható értéke is. A statisztikai elemzések elvégzésére mi szívesen használjuk az SPSS új változatát a PASW Statistic programot. Az Enterprise használatánál maradva a két változó korrelációját (együttjárását) menüpontból választva számolhatjuk: Elemez \ Többváltozók \ Korrelációk \ Elemzés változóhoz áthúzom a két változót (GDP és Fogyasztás) Eredmény: 4. ábra. A számítás eredményeinek megjelenése Láthatjuk, hogy a két változó – amint várható volt – erősen korrelál. A példa folytatásaként a folyamat bármely műveletelemében végezhetnénk módosítást (pl. további évekre beírni az adatokat), s a futtatás után kaphatnánk a kiterjesztett intervallumra értékelést. Sőt a Guide-ban megvalósítható az adatok programozott, ütemezett, automatikus frissítése, és így naprakész adatfeldolgozások megjelenítése. 3. A folyamatábrák és a programfuttatás Az Enterprise Guide (a Clementine, a Power Designer) a háttérben mindenkor használja a saját programnyelvét, a SAS-Base-t (az SPSS, a Sybase) programot. A Guide, és a többi vizsgált hasonló eszköz, miközben grafikus ablakban dolgozunk, a héttérben létrehozza a program protokollt. A kód megtekinthető: a „Projekt Explorer” ablakban az „Utoljára feladott kód” –ra kattintva megjeleníthető a program kód. Ezt a kódot aztán tárolhatjuk, módosíthatjuk, újabb programok írásakor felhasználhatjuk. A példánk korreláció számítására szolgáló programkód például így néz ki: PROC CORR DATA=WORK.SORTTempTableSorted PEARSON VARDEF=DF ; VAR "1.1.1.1. A bruttó hazai termék ("n Calculation1; RUN; Ezt a SAS programot, szteppet meg is írhattuk volna a SAS-Base modullal, a kódszerkesztővel. A korszerű programcsomagok megadják a lehetőséget, hogy a háttérben zajló műveletekbe betekinthessünk, és az alapértelmezéstől eltérő módokat állítsunk be a program futásához. 4. Következtetés A kapott diagram szemlélése, értelmezése munkánk döntő része. A program csak segített a következtetés levonásához, a vélemény kialakításához, csak előkészítette ezt. Most következik az ember. Jelen példában a végső következtetés levonásához (jobban éltünk-e a vizsgált periódus végén, mint elején) ne feledjük el, hogy bár mindkét mennyiség időbeli alakulásának görbéje emelkedő, a kiindulási adathoz ez az információ volt rendelve: 1.1.1.1. A bruttó hazai termék (GDP) értéke, folyó áron, millió Ft. ! Minősítéshez, döntéshez további adatelemzés szükséges! 5. Összegzés A Guide használatával szemléltettük, hogy a mindennapi gyakorlatban a programozás egyre inkább a program szerkezet, a folyamatrendszer megalkotását jelenti, s annak megfogalmazása, megírása – jelen esetben SAS programnyelven – már automatikusan, a Guide programmal történik. Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai karán korábban a SAS (választható) tantárgyban először a SAS-Base programozást oktattuk, s utána ismerkedtünk a Guide modullal. Ez utóbbi tanításában jelentős segítség egy új kiadvány (Jánossa 2010). Jelenleg úgy látjuk, didaktikai szempontból célszerűbb a fordított sorrend. Ennek indoklására, Pólya azon tanácsa jut eszünkbe, mely szerint indulj ki az egészből. A Guide segítségével a projekt vázát tervezzük meg, könnyen ábrázolható formában. Ez „bemutatható” a gépnek, a programkód automatikus legenerálása után futtatható. A Guide párbeszédekkel igyekszik a kívánságainkhoz igazodva megoldani a feladatot. Amennyiben olyan részletekben is kívánunk eltérni az alapértelmezéstől, amit a párbeszéd-panelek használatakor nem tudnánk beállítani, avagy erre készülve meg kívánunk ismerkedni a SAS programnyelvvel, módunkban áll a programozás hagyományosabb, programkód író változatát használni. Ehhez szükséges (csak) a SAS programnyelv szintaktikájának és szemantikájának ismerete. 6. Hivatkozás: [1] http://www.sas.com/offices/europe/hungary/ Letöltés 2009-12-06 [2] http://portal.ksh.hu Letöltés 2009-12-06 [3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_fejletts%C3%A9gi_index Letöltés 2009-12-06 7. Irodalomjegyzék: Farkas Károly: SAS programozás, BMF NIK, Budapest, 2010 http://nik.bmf.hu/Farkas/SAS/ A jegyzet fejlesztése, a fájl frissítése folyamatos. Jánosa András: Üzleti intelligencia alkalmazások, ComputerBooks, Budapest, 2010

Üzleti Informatika, Excel, PASW, SAS, Sybase

Jelenlévő felhasználók