Kompenzáló jelkondicionáló áramkör Pt-100 ellenálláshőmérőhöz
Cím | Kompenzáló jelkondicionáló áramkör Pt-100 ellenálláshőmérőhöz |
Közlemény típusa | Journal Article |
Kiadás éve | 2006 |
Szerzők | Pálinkás, T. |
Folyóirat | Elektronet |
Évfolyam | 2006 |
Kötet | 2 |
Oldalszám | 33-35 |
Kiadás dátuma | 2006/3 |
Kiadó | Heilig Média Kft. |
Kiadás nyelve | magyar |
ISSN Number | 1219-705X |
Teljes szöveg | Linearizáló jelkondicionáló áramkör Pt-100 ellenálláshőmérőhöz Pálinkás Tibor gépészmérnök, tpalinkas@radiovilag.hu, v. palinkas.tibor@bgk.bmf.hu A valóságos analóg mérőjel-átalakítók átviteli karakterisztikája soha sem tökéletesen lineáris. Sok esetben a linearitási hiba elhanyagolható, de precíz méréseknél ezt a rendszeres hibát vagy számításba kell venni, vagy valamilyen módon kompenzálni kell, pl. az érzékelőhöz illesztett jelkondicionáló áramkör megfelelő kialakításával. Ha a jelkondicionáló áramkör kimenete nem valamilyen intelligens (pl. mikroprocesszoros) rendszerhez csatlakozik, hanem pl. a mért értéket közvetlenül kijelző DVM-hez, akkor csak az utóbbi módszer jöhet szóba. A két legfontosabb ipari hőfokszenzor Az ipari automatika két legelterjedtebb hőmérsékletérzékelője a hőelem (Thermocouple) és az ellenálláshőmérő (Resistance Temperature Detector; RTD). Az első aktív, míg a második passzív érzékelő, azaz a hőelem hőmérsékletfüggő áram- vagy feszültségforrásként viselkedik, míg az ellenálláshőmérőnek az ellenállása változik a hőmérséklettel. (Utóbbi alapanyaga nagy tisztaságú nikkel, esetleg palládium vagy réz, de leggyakrabban platina.) Az alábbi táblázat a két érzékelőcsalád legfontosabb jellemzőt hasonlítja össze, a felhasználó szemszögéből. (Táblázat) Kétségtelen, hogy a termoelemek szinte tetszőlegesen kis tömegűre készíthetők. Ezzel igen kicsi a beállási idejük, hiszen a fizikai megjelenésük két, különböző fém vagy fémötvözet-huzal apró hegesztési pontja. Mivel ezen alapanyagok magas olvadáspontúak is lehetnek, a felső méréshatáruk elérheti a 3000 C fokot. Felépítésükből következően az áruk sem magas, viszont az alapanyagok tisztasága nem reprodukálható úgy, mint pl. a platináé. A legtöbb, hőelemben felhasznált fém v. ötvözet oxidálódásra is hajlamos, így a hosszú idejű stabilitásuk nem éri el a platinahőmérőét. A továbbiakban csak a platina alapú hőfokérzékelő ellenállásokról lesz szó. A hőfokérzékelők konstrukciójával, termikus csatolásával, a mérőáram okozta saját melegedésével nem foglalkozom; ez egy külön cikk tárgyát képezhetné. Az érdeklődők a [1]-ben erről (ill. az itt csak röviden összefoglalt témáról is) kimerítő ismeretekhez jutnak. A platina ellenálláshőmérő legfontosabb jellemzői A platina hőfokérzékelők a szakirodalom szerint a –200 …+850 C fok hőfoktartományban használhatók mérésre, de az egyes típusok konstrukciója, tokozása ezt a tartományt mind alulról, mind felülről korlátozhatja. Ipari célra viszont készítettek már 1400 C fokig igénybe vehető érzékelőt, tudományos célokra a –263…+1100 C fok hőfoktartományban is alkalmazzák. (A platina olvadáspontja 1772 C fok.) (1) ahol R0 a 0 C fok vonatkoztatási hőmérsékleten mérhető ellenállás, Rp a aktuális hőmérsékleten mérhető ellenállás, pedig a lineáris hőmérsékleti tényező, amely fémeknél mindig pozitív érték. Pt-100 esetén a szabvány szerint R0 = 100 ohm, 0 = 0 C, = 3,85055 10-3 1/C fok. (Innen az érzékelőtípus másik, korábbi elnevezése, a „Pt-385”.) Ezzel kacsolatban megjegyzem, hogy a hőmérsékleti tényező a platina tisztaságával növekszik, de az elméleti = 3,928 10-3 1/C értékét nem éri el [1]. (2) (3) Ezeket a függvényeket nagy pontossággal megmért, R = f() táblázatba foglalt ellenállásértékekkel történő függvényapproximációval nyerték. A Pt-100 illesztése Szűk hőfoktartrományban, amikor a linearitáshiba elhanyagolható, a szokásos eljárás szerint a mérőellenállást precíziós áramgenerátorral hajtják meg. A konstans áram hatására a hőfokérzékelőn megjelenő, annak hőmérsékletével arányosnak tekintett feszültséget vezetik a jelkondicionáló áramkörbe, ami általában egy szintáttevő (nullponteltoló) fokozatból és egy kalibrált erősítőfokozatból áll (2.a ábra). Vegyes visszacsatolású linearizáló áramkör A Pt-100 jól megválasztott áramköri környezetével, a jelerősítő gondosan kiszámolt, vegyesen alkalmazott negatív, ill. pozitív visszacsatolásával a normalizált linearitáshiba a 1. Hargittai Emil: A hőmérséklet mérése (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980) |